Önkormányzat
Intézmények
Szolgáltatások
Teleplésünkről
Településünk története évezredekre nyúlik vissza, hiszen az itt talált kő-, bronz- és honfoglaláskori leletek erről tanúskodnak.
Településünk története évezredekre nyúlik vissza, hiszen az itt talált kő-, bronz- és honfoglaláskori leletek erről tanúskodnak.
A történelem viharai is nyomon követhetőek a leírásokból, de akadnak szép számmal érdekességek is. Vannak olyan elődeink, akikre ma is felnézhetünk és büszkék lehetünk, hiszen sokat tettek falunk előrehaladásáért.
A falu neve az ótörök "berendi" népnévből származik, s "megadta magát" jelentéssel bír. Minden bizonnyal a honfoglaló magyaroknak behódolt őslakókról van szó. Egyik legismertebb birtokosa az a Madách család, amelyikből Az ember tragédiájának írója, Imre származik. Itt volt földbirtoka a Mocsáry családnak is, mely Antalt, Nógrád megye kiváló monográfusát adta.
Az internet segítségével folyamatosan szeretnénk tájékoztatni az érdeklődőket a mindennapjainkat érintő eseményekről, közügyekről, közérdekű információkról.
Képgalériánkban bemutatjuk nevezetességeinket, tudósítunk kulturális és közéleti eseményeinkről.
E rövid bevezető után bízom abban, hogy sikerült felkelteni érdeklődését községünk iránt. Amennyiben még Ön nem járt nálunk, reméljük személyesen is üdvözölhetjük Borsosberényben.
Molnárné Gere Rita
polgármester
polgármester
Borsosberény község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.
Megközelíthetősége
Budapesttől mintegy 70 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. Balassagyarmattól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a parassapusztai határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a Börzsöny hegység északkeleti lábánál.
Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A helyi vasútállomás Diósjenő és Nagyoroszi között található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
Története
A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a község határában.
A község nevében a Berény utótag kabar törzsnévből keletkezett.
Első okleveles említése 1393-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa.
1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.
A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A török hódoltság időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a 18. században növekedett meg jelentősen.
A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a 18. századtól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen 1945-ig birtokosok voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt Mikszáth Kálmánnak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.
A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.
A török hódoltság korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán török birtokosait említik.
Katolikus temploma 1728 és 1730 között épült. Az egyik kúriát 1826-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. A vasút 1909-re épült ki.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
18. századi római katolikus templom
1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria
A falutól nyugatra lévő hegyek a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak
Borsosberény tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is
